Oldalak

2017. április 21., péntek

Szerelembölcsességek



Szerelembölcsességek...?

Elfutott mellettem a szerelem? Hogy jön ide a szerelem? Nincs fontosabb, nincs nagyszerűbb állapot, érzés a szerelemnél. A teteje a világnak… Paradicsomi állapot. Ne már hogy ott bármi zavarhatna? Vegytiszta. Önzetlen. Jézus Krisztus valahol erre gondolhatott… Ha a szerelemben ad az ember, akkor csak azért néz fel az égre, hogy köszönjön. Egy kis kitérő az önzőségről… Pozitív önzőségnek hívom, ha a koldusnak adok, de erősen bizakodom, hogy azért az égiek behúztak nekem egy "x"-et a kávés füzetbe. Azért azt lássuk be, a pozitív önzetlenségnek semmi értelme. A szerelem önzetlen. Nem tud megtelni a kosár. Ha az adni jó mellett nincs szerelem, sincs semmi baj, csak ne engedd az ördögnek, hogy addig csesztessen, míg megkérdezteti veled, miért mindig én adok?
---------------------------------------------
A szerelemhez törvényszerűen kapcsolódik a boldogság? Az őszinteség? Szerelmesen boldog vagyok, de szerelem nélkül is lehetek boldog. Minden pillanatát meg akarom élni. Mind a kettőnek, most. Jogos a kérdés. Mi jelent a most? Elmúlik. Lejár. Lemerül. Nem tudom tartalékolni. A szerelmet be lehet osztani? Nem. A boldogságot? Talán. 
---------------------------------------------
A szerelmet megértjük akkor is, ha nem ismerjük az ellenpárját? Kell rossz, hogy tudjuk mi a jó? Mi a szerelem negatívja? Magány? Boldogtalanság? Megcsalatva? Az biztosan tudom, hogy a szerelmi állapotból lehet a legnagyobbat bukni. Szerelmi bánat, a legrohadtabb. Apropó, lehetnék magányosan boldog? Hm… lehetnék szerelmesen boldogtalan? Talán a magányos élet. 
---------------------------------------------
…az ember akarja a boldogságot. Mi az a minimum, amitől megkaphatom. Mit kell mindenképp megtennem, hogy egy picit kapjak belőle. Szabadon élni, szabadon eldönteni, hogy merre induljak az úton. Szabadon választani a nemet is, ha kell. Szabadon élni…szerelemben….veled!   

Udy

2017. március 30., csütörtök

Önélet-szekrény I.



Arra gondoltam megrajzolom az önömet. Egyáltalán fontos ez? Valahogy ez olyan felnőttesnek tűnik, vagy csak egyszerűen szeretne az ember nyomot hagyni? Nyomot? Kinek? Ha nem vagyok senki, akkor senkit nem fog érdekelni. Ha vagyok valaki, akkor meg sok pénzt kérnék érte. Ha nem vagyok senki és elolvassa a valaki, megállapítja ez egy senki, sajnál, le… szán… nem jobb. Elolvassa egy senki. Talán boldog lesz, hogy nálam is vannak senkibbek. Na, látod, már megérte.
Rendben kezdjük újra. Megírom magamnak. Egyáltalán minek írjam másnak. Miért tartozna másra? Kire? Akit szeretek, annak nem kell. Akit nem annak meg minek. Semmi olyat nem alkottam, tettem, ami alapjaiban átrendezte volna az idődimenziókat a világunkban. Nem jártam Rick bárjában, pedig Casablanca nagyon szép lehet.
Amúgy meg kinek képzelem magam, hogy átgondoljam, mérlegeljem, számon kérjem azt, amit számomra megírtak? Banyek… a jó Istent kritizálni, komoly bátorság. Amíg nem érzem magamban, addig bátor vagyok, hiszen egy hiányt, egy nincsent könnyen ítéli az ember. Szóval hátrább a tökös vagyokkal, mert Ő csak a gyáva embert látja, szánja.
Rendben, azt már látom, hogy neki sem álltam az I. -nek, de szinte biztos, hogy nem lesz II.
Nos, rendezzünk rendet. A rend. Mindenhol rendnek kell lenni.
Elképzeltem egy szekrényt. Ruhás szekrényt. Virtuálisan, on-line, ahogy manapság mennek a dolgok. Beleszórtam mindent. Boldogságot, bút, örömöt, bánatot. Aztán valahogy mindig úgy jártam, hogy a boldogságom mindig befedte valami. Olyas valami, ami nem is volt olyan bús, bánatos, de már az örömöt el tudta lepni. Mert képes rá, mert ez ilyen. Ez így nem jó. A kupleráj nem jó a szekrényemben. Kerestem benne valamit és a nyakamba borult minden. Annyi minden fontos és lényegtelen volt benne, hogy csak zavart hozott a keveredésük. Zagyvaság lett a virtuális adatbázis. Valahogy a bú, valahogy a bánat mindig előbb a kezembe került. Nos, racionalizálom az életem.  
Mentettem bele polcokat. Aztán, készítettem fakkokat. Aztán feliratoztam őket. Aztán biztos, ami biztos került bele egy fiók. Fiók. Valamit, amit nem is akarok látni, ha kinyitom a szekrényem?  Meghagyni annak a lehetőségét, hogy akár saját magam elől is eldughassak valamit? Soha ki nem húzni, de tudni róla, hogy majd egyszer? … és biztos, hogy elég egy fiók? … vagy egy nagyon nagy, vagy több kicsi feliratozva?
Szóval gyáva vagyok neki kezdeni… igen… talán… vagy már megírták… nem lesz II.
Udy

2017. március 3., péntek

Sztrapocskay Emil vezet


Sztrapocskay Emil, huszonhét év egy munkahelyen eltöltött, folyamatos munkaviszony mellett keresi a hivatását. Ne dumáljuk már meg! Jól keres, sok becsülete talán nincs, de nem is kell. Akkor megy el gyógyszert kiváltani, amikor akar. A vízórát is kicseréltette a másfél szobásban, úgy hogy a munkahelyen észre sem vették a távolmaradást. Fontos szempontok ezek. A gyenge pillanatok az elmélkedés pillanatai. Sokat eszik vacsorára. Hajnalban marhaságokat hall és lát, de legalább még a fantázia valamennyire pislákolgat. Fárasztó. Alkoholtilalom van. A vérnyomás azt mondta meg ne lásson a pisálda fölött fejjel támaszkodni a falnak. Emil nem érezte, hogy a helyén lenne, ezért elmélkedni kezdett. Végtelenül unalmas, és semmitmondó, tevő elfoglaltság ez, hiszen döntés és tett nélkül marad a világa. Lényeges mozzanat, hogy az elmélkedés gyakorlati szálai mellett megjelent az álom. Megálmodni a megálmodhatatlant. Megálmodta azt a helyzetet, amiben élnie lehetetlen lenne. Az álommal igazolni az amúgy is alulértékelt saját magát, hihetetlen kombinatív készségre vall. Emil különleges ember. Egyre bátrabban álmodta a nem tudok megfelelni szituációkat. Jól megy ez, hiszen nem jó ez így. Látod, látod, a racionális álmodozás kiszorítja a boldog élet lehetőségeit, mert olyan nincs. Egyszer aztán beálmodta a szépet. Lehet, mert az ember ettől teljes, ettől tud alkotni, hogy éljen.  Az a boldogság képzelet, amit akkor érez az ember, amikor mindennek sikerülnie kell. Amikor tőle kérnek tudást, megoldást, vigaszt és végre nem kell a szívesség magától az Istentől sem. Megijedt. Biztos, hogy van ilyen helyzet, van ilyen élet valahol az univerzumban? Univerzumban? Itt a Földön. Itt velem, nálam, bennem. Lehet, hogy még a szerelmet is megkapnám? Pedig, adminisztrative ez az oldala az életének véglegesnek lenne kikiáltva. Tisztes családapa, ha fő nem is. Percre pontosan megvan, hogy mi a kötelező, hiszen az férfidolog. Apropó, ha nincs szerelem törvényszerű a boldogtalanság? Muszáj, hogy a szerelem együtt sétafikáljon a boldogsággal? Tulajdonképp minden, ami hiányzik az a szerelem? Ez valami varázslatos gyűjtőfogalom? Azért megszívhatom? Azért már megint én!–filozofált Emil. Végeredményben arra jutott, hogy tulajdonképp igen, de ha ezt bevallja, magának lehet, még jobban megijed ettől a szerelem, szeretet dózistól, amit más fene sem tudja szerencsésebb, egy életre eloszt magának. Szóval, a válasza, részben. Szóval kényelmesebb lesz megálmodni a tökéletes állapotot, szerelmet… mondta, majd indexelt és balra fordult a Forddal. Jobbra közelebb lenne, de ezt mondták… 

s.k.

2016. december 14., szerda

Kovács Ákos, író. "A kehelyhozó"




Kovács Ákos, író. Régi barátként üdvözölhetem Ákost az oldalon. Az egyik legcsodálatosabb dolog a világon, amikor a gondolatok leíródnak. Rábízzák magukat az olvasó fantáziájára. A jóságára, a vágyaira, a félelmeire, gyengeségeire. Az olvasón múlik, kizárólag rajta, mire használja az olvasottakat, de a könyv tanít.
Kovács Ákos, "A kehelyhozó". Ákos, beszélnél a történet születéséről?

Egy évvel Az Áradás krónikája című könyvem megjelenése után kezdtem el foglalkozni "A kehelyhozó cselekményével". Az előző folytatásának szánt, de önállóan is olvasható regényben gondolkodtam. Az volt az alapvető kérdés, hogy tudok-e újat mondani az őrangyalokkal terhelt világgal kapcsolatban, mert ismételni nem akartam önmagam. Miután a felmerült ötleteket mérlegelve, összegyúrva, majd finomítva kialakult a történet váza, úgy ítéltem meg, hogy érdemes belefogni az írásba.

Mennyire éled meg a jeleneteket? Gondolok arra, hogy kívülről nézed a színeket, vagy benne élsz, ameddig el nem készül?

A párbeszédes jeleneteknél, akcióknál – elég sok van belőlük – teljesen átélem a történéseket, tulajdonképpen a kérdező, a válaszoló és az elszenvedő fél is én vagyok. A cselekmény az előre meghatározott mederben folyik, de a mondatokat az adott pillanat, vagy mondhatjuk, hogy a hangulatom szüli. A helyszíneket leíró részeket kívülről nézem, próbálom virtuálisan körbejárni a területet, majd a kibontakozó cselekmény előre haladtával a szereplők helyébe lépek.

Ákos, mennyire tartod magad a saját képzelet-világodban, vagy kénytelen, vagy beengedni a mindennapi valóságot is?  

A regényből, bármennyire egy kitalált jövőben játszódik is, óhatatlanul visszaköszönnek a mindennapi valóság kisebb-nagyobb részletei, néhol egyértelműen, néhol csak közvetett módon. A sci-fi témájú regények, filmek is többnyire a mindennapok problémáit helyezik a távolabbi jövőbe, kihangsúlyozva az elképzelt világ számunkra varázslatnak tűnő műszaki fejlettségi színvonalát. Például a mindennapi valóságunk ajtaján is ott kopogtat a virtuális valóság, amely a könyv képzelt világát már teljesen behálózza.

Nincs mese, a könyv valakinek szól, szűkebb, tágabb körben, de valakinek szól. Kinek ajánlanád "A kehelyhozót"?

A kehelyhozót elsősorban azoknak ajánlanám, akik szeretik a sci-fi és fantasy témájú könyveket, de aki humorral fűszerezett kalandregényre vágyik, úgy vélem, műfajtól függetlenül ő is nyugodtan kézbe veheti.

Ákos, végezetül. Tervek!

Minden eddigi megjelenés után egy-egy év szüntet következett, ehhez valószínűleg most is tartom magam. Ez alatt ötleteket gyűjtök, új történeten gondolkozom, és ha nyár végére összeáll egy olyan vázlat, amellyel érdemes egy újabb kalandba belekezdeni, akkor jöhet majd egy újabb regény. De az már valószínűleg más irányvonal lesz, az őrangyalos sztorinak itt vége. (Bár, soha ne mondd, hogy soha...)

Ákos, nagyon köszönöm a beszélgetést és Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánok!

Köszönöm.

2016. május 5., csütörtök

Takács István (1901-1985) a magyar későbarokk freskófestészet legnagyobb mestere

Takács István  (1901-1985)  a magyar későbarokk freskófestészet legnagyobb mestere.  Mezőkövesdi matyó.
     A mezőkövesdi gimnáziumban érettségizett, majd az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola festő szakán szerzett diplomát.
     Elsősorban, mint egyházi festőt tartják számon. 290 azon templomok száma melyeket freskói, oltárképei, stációsorozatai, nagyböjti leplei díszítenek. Falfestményein legszívesebben a Szűzanyát, a Szentcsaládot és a magyar szenteket ábrázolta. Szinte fő művének számítanak Egerben a Bazilika freskói és stációsorozata.
      Az egyházi festészet csak egyik oldala művészi tevékenységének. S, hogy az egyházművészeten kívül a festészet egyéb ágazataiban is a legjobbak közé tartozott, bizonyítják ezeken a területeken elért nagy sikerei.
      Matyóföld és népe iránti szeretete érződik azokon a képein, amelyeken a matyó világot örökítette meg, amilyennek fiatalon megismerte, s ahogyan a művész szemével látta a népviseletet és a parasztság életét.
      Így mentette meg festészetében azt a színpompás világot, amely ma már szinte csak múzeumi látványosság. Kiemelkedő szerepet vállalt a hagyományok megőrzésében, a mezőkövesdi matyó nép életének, környezetének hiteles bemutatásában.

Takács István Életmű Kiállítás

3400 Mezőkövesd, Szent László tér 23.  
Tel.: 49/ 500-024,   49/ 500-025


Nyitva tartás: 

I-III. hónap és XI-XII.  kedd-szombat: 9-16 óra
IV-V. hónap és IX-X.  K-Szo: 9-17 óra,  VI-VIII. hónap  K-V: 9-17 óra.

A XX. század legjelentősebb magyar freskóművészének munkásságát, a matyók festőjének életművét bemutató gyűjteményes tárlat. A kiállítás 11 termében 218 alkotás látható: tájképek, portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíció;  a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig. Takács István életművének legfontosabb darabjai az ország 290 templomában található falfestmények, nagyböjti leplek, oltár- és táblaképek, stációsorozatok. Legismertebb alkotása az Egri Bazilika kupolafreskója. A XX. század legjelentősebb magyar freskóművész munkásságát, a matyók festőjének életművét bemutató gyűjteményes tárlat. Matyóföld és közössége iránti szeretete érződik a képein, kiemelkedő szerepet vállalt a matyó hagyományok megőrzésében. Ezt bizonyítják egy-egy különtermet megtöltő divattervei,
motívum feldolgozásai, üvegablakokhoz készített tervei.

Belépőjegyek:  

Felnőtt: 600 Ft 
Nyugdíjas, diák: 300 Ft                          
Családi  jegy: 1200 Ft

Galéria

Jedlik Ányos Emlékkiállítás, Győr

Győr városának szépen felújított belvárosában, a Széchenyi téren található a Szent Ignác bencés templom. A templom két oldalán, a térre nézve helyezkedik el a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium. A gimnázium ad otthont a Jedlik Ányos Emlékkiállításnak.  
 Mielőtt a múzeumba lépnénk…

Az 1820-as évek közepén a jezsuita rend vezetői Dallos Miklós püspök kérésére Győr városában telepedtek le. Templomot, rendházat, valamint iskolát, könyvtárat is alapítanak. 1773-ban a rend feloszlatása után 1802-ben a bencések kapják meg a rendházat, azzal a kikötéssel, hogy oktatási célokra használják. A bencések célkitűzése az volt, hogy mind a lelkiség, mind a tudományok, mind az egyetemes kultúra terén maradandót tudjanak adni a diákságnak. Olyan tanárok dolgoztak itt, akik maguk is aktív résztvevői voltak a tudományos életnek. Említeném, Jedlik Ányost, Czuczor Gergelyt, Rómer Flórist, vagy Ferenczy Viktort. Célul tűzik ki a tudós szakmai életútjának megismertetését, a találmányinak, felfedezéseinek megőrzését.
1990-es években megalakul a Jedlik Ányos Társaság. Jedlik munkássága előtt tisztelegve alapítják meg a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziummal karöltve a Jedlik Ányos állandó kiállítást, 1994-ben.

Jedlik Ányos

Jedlik István 1800-ban született a Komárom megyei Szímőn. A gimnáziumi évei Nagyszombaton és Pozsonyban tölti. 1817-ben, Czuczor Gergellyel együtt lép be a bencés rendbe, ahol Jedlik az Ányos nevet kapja. 1824-ben kerül a rend győri Líceumába, ahol már a tanítás mellett számos kísérletet is végez. Munkásságának egyik legismertebb eredménye is ezekben az években, 1828-ban történik, a szódavíz készítés eljárásának meghonosítása. 1831-ben Pozsonyba kerül, majd, 1840-ben pályázza meg az egyetemi tanárságot Budapesten, a Magyar Tudományi Egyetem Természettudományi karán.  Tagja többek között a Királyi – Magyar Természettudományi társulatnak is. 1845-től, már a magyar nyelvű oktatás váltja fel a latint, így kiemelkedő szerepe van a magyar természettudományi szaknyelv megteremtésében. 1858-ban akadémiai taggá választják. 1848 novemberébe bekapcsolódik a főváros védelmébe, és Buda ostrománál a kimeneti az egyetem eszközeit, és a Gellért-hegyi csillagvizsgáló műszereit. 1850-ben visszatér a tudományos munkáihoz. Tankönyveket ír publikációi jelennek meg, de Jedlik mindig is megmaradt ízig-vérig kísérleti fizikusnak. 1868-ban királyi tanácsosi címet kap, majd 1879-ben a vaskorona-rend harmadik osztályának lovagja lesz. Győrben tölti a nyugdíjas éveit. A rendházban lakik, a tudományos életben részt vesz továbbra is. 1895 decemberében hal meg, Győrben temetik el. A múzeum, emlékkiállítás Jedlik Ányosnak, munkásságának állít emléket. 

A Jedlik Ányos Emlékkiállítás. A kiállítás célja, működése, koncepciója.

Jedlik elsősorban tanárember volt és másodrészben fizikus. Ezért a fizikus mivoltát ne úgy képzeljük el, mint napjainkban, hogy a fizikusok specializálódnak egy-egy szakterületre, hanem ő a fizika teljes spektrumával foglalkozik. Tanítja a legújabb eredményeket, elméleteket és amennyiben lehetséges azokat kísérletekkel is bemutatja.
Tehetségének köszönhetően a fizikai törvényszerűségekhez, folyamatokhoz mindig olyan szempontokból nyúl hozzá, ami nem egy teljesen új, egy „forradalmi” felfedezés legyen, hanem, hogy a diákoknak szemléletesebben tudja bemutatni az adott fizikai kérdéskört. Példaként említeném a dinamót, azt az áramforrást, amit elsősorban azért alkotott meg, hogy még szemléletesen mutathasson be fizikai kísérleteket. Tehát nem úgy született, mint egy olyan eszköz, amit például az iparban hasznosíthatunk, hanem demonstrációs célzattal.
Sok területen megelőzi kortársait. Mivel nem tartotta magát a klasszikus értelemben kutatónak, nem is publikálja széles körben felfedezéseit, hanem korlátozza az oktatás irányába, annak ellenére, hogy nemzetközi szintű felfedezéseket tesz. Mindezt a szerzetesekhez illő szerénységgel teszi, így a világ öt év késéssel ismerheti meg a forgonyok, és a dinamók működési elvét.  A Jedlik Ányos Társaság munkásságának köszönhetően jöhetett létre a kiállító hely. A múzeum létrehozásához támogatókat keresett, mint például az akkori ÉDÁSZ vállalatot, mely a város önkormányzatával karöltve jelentős összeggel járult hozzá a nemes cél megvalósulásához.

A múzeum helyszíne a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium földszinti terme. Az iskola ezt a termet nem vonja be a napi oktatási rendbe, hanem fenntartja az emlékkiállítás számára. Talán a helyszín hangulatának köszönhetően, rendszeresen azonban otthont ad a kiállító szoba OKTV versenyeknek, érettségi vizsgáknak vagy iskolai ünnepségeknek.  A gimnázium annak ellenére, hogy lemond a napi használatról, jelentősen támogatja a fenntartást, a terem karbantartását. Magának a kiállítás tartalmának összeállítására Dr. Jeszenszky Sándort kérték fel. Dr. Jeszenszky a Budapesti Elektrotechnikai Múzeum igazgatója volt. Az iskola szertárából kiválogatta azokat a máig működő eszközöket, amelyek Jedlik Ányos munkásságához köthetők, és maga is hozott eszközöket a budapesti múzeumból. A dinamó, és a forgony eredeti változata a budapesti Elektrotechnikai Múzeumban található, Győrbe egy-egy korhű másolat került. A kiállítás legértékesebb, leghíresebb, Jedlik által készített darabja, az osztógép, amelyet többször kérnek el egyéb kiállításon történő bemutatásra, jelenleg éppen a budapesti Magyar Elektrotechnika Múzeumban tekinthető meg. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy az osztógép a Budapesti Elektrotechnikai múzeum tulajdona. Valójában ezt az eszközt Jedlik a saját apanázsából fejlesztette. Nyugdíjazásakor elhozza Győrbe, majd az osztógépet Pannonhalmára viszik, ezután a ’48-as államosításkor kerül az Elektrotechnikai múzeumba. Dr. Jeszenszky Sándornak köszönhető, hogy a legmegfelelőbb helyen, Győrben tekinthető meg ma ez a szerkezet.

A terem elrendezése a fizika ágai szerint tematikus és igyekszik Jedlik kutatási eredményeit a tudománytörténetbe ágyazni. Ahol lehetséges, ott az eszközök működés közben is megtekinthetőek. Természetesen kiemelkedő helyet kapnak asz Ő általa készített eszközök, szerencsére számos ilyen eszköz fennmaradt, és azok is melyeknek a másolatait láthatjuk. Hangsúlyoznám a tökéletes korhűséget. Leszögezném, hogy minden olyan kezdeményezés, ami emléket állít például egy település hírességének emlékére, akár a tudomány, akár a művészetek területén alkotott is az illető, főleg a jelenkor körülményeit ismerve igen dicséretes tevékenység. Azonban az a forma, ahogyan ez Győrben Jedlik Ányos esetében történik, ritkaság számba megy. Az alap koncepció, hogy minél közelebb vigye az emberekhez, jelen esetben a kísérletező fizikát. Itt kiemelném a fiatalságot, a diákságot, mint célközönséget. Ami még egy nagyon fontos körülmény, hogy az iskolák általában nem rendelkeznek az elektrotechnikai folyamatok bemutatásához szükséges laborokkal. Ez pont azt a fázist hagyja ki az oktatásból, amikor igazán érdekessé válhat a fizika a fiatal diákok számára.

 A Jedlik Ányos állandó kiállítás azon kívül, hogy néhány személyes használati tárgyat, iratokat is bemutat, a fő irányvonal a gyakorlati bemutatása Jedlik Ányos munkásságának. Tapasztalhatjuk magunk is, hogy a puszta magyarázat, gyakran kevés, ahhoz hogy megértsünk, vagy egyáltalán érdeklődjünk, főleg egy a természettudomány köreibe tartozó folyamat iránt. A tudományos kultúraátadásnak az igazi eszköze, a gyakorlati, a mindennapi életünkben betöltött szerepét megmutatni az adott felfedezésnek. Ezért nagyszerű a Jedlik Ányos Emlékkiállítás.

A múzeum, nem tudja megoldani a folyamatos nyitva tartást, ez a korlátozott érdeklődésnek, és az erőforrások hiányának köszönhető. A nagy nyilvánossággal, reklámokkal elérhető látogatószámra nincs felkészülve a múzeum, de nem is ez a működésének fő irányvonala. A jelképes 200 forintos belépődíjból fedezni tudják magának a múzeumnak a működéshez szükséges rezsiköltségeket. Gondolok itt a villanyfogyasztás, a fűtési költségekre. Panykó János a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium matematika, fizika, informatika tanára gondozza, vezeti az emlékkiállítást.  A múzeumot előzetes bejelentkezés útján látogathatják az érdeklődők. A találmányok megszületésének történetét, működésüket, magyarázatukat Panykó János vezetésével ismerhetjük meg. Ez nagyon fontos akár laikusoknak, akár a fizikához, elektrotechnikához értő látogatóknak, annak ellenére, hogy a kiállított darabok mellett részletes leírásokat, ismertetőket találunk. Maga a bemutatás húsz perces időtartamú általában, de ami a legfontosabb, hogy diskurzusok alakulnak ki, és ez által lényegesen közelebb tudnak kerülni a látogatók Jedlik Ányos munkásságához. Ez halmozottan igaz, amikor az ország más területeiről, iskolai kirándulások keretében keresik fel a múzeumot, az olvasott tananyag mellett működés közben láthatják a világ elektrotechnikájának, fizikájának néhány meghatározó eszközét, és megérthetik működésük elméletét. A látogatottság ebből a szempontból erősen szezonális, az osztálykirándulások időzítése miatt. Évente 10 és 30 csoport között szokott ez a szám mozogni. Az emlékkiállításnak, a kulturális mediáció szempontjából ezt tartom a legfontosabb szerepének, hiszen korosztályoktól független tud átadni tudományos, tudománytörténeti ismerteket a látogatóknak. Főként a diák látogatók kaphatnak egyfajta indítatást, közelséget a fizika irányába. 

Befejezésül

A városban egy köztéri, óriási szódásszifon áll a Kreszta ház bejáratával szemben. Minden, ami a mindennapi életünket könnyebbé, boldogabbá teszi, érték. Azoknak, akik ezeket az értékeket megteremtették, és azoknak, akik megőrzik, bemutatják, közvetítik nekünk, köszönettel tartozunk. Jedlik Ányosnak és Panykó János tanár úrnak.
A Jedlik Ányos Emlékkiállítás koncepciójának legfontosabb célja, irányvonala, hogy Jedlik Ányosnak emléket állítson. Természetesen az adott körülményekből kiindulva, mégpedig, hogy Jedlik munkásságának jelentős része Győr városához köthető, és hogy a Bencés Gimnázium tanára volt. Az egész kiállítás, mint, múzeum lett kialakítva, de ami a legfontosabb, hogy gyakorlati órákat lehet tartani, kísérleteket lehet végezni, ezáltal szervesen illeszkedik a Bencés Gimnázium mindennapi oktatási tevékenységéhez. Tehát Jedlik Ányos munkásságának a tudománytörténeti szerepe mellett megismerkedhetünk, megérthetjük a felfedezések gyakorlati hasznosságát is.


„…minden tudományban tanulhattam volna eleget és szépet, de a fizikában tanulok és egyszersmind mulatok, gyönyörködöm is”
Jedlik Ányos

A kiállítás látogatása előzetes bejelentkezés alapján:

Panykó János,
06-30 637-9741
panykoj@gmail.com

Forrás:

·  Panykó János tanár úr, a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium matematika, fizika és informatika tanárától
·   Győr, Jedlik Ányos Emlékkiállítás, Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára, 596.sz